Adószám: 18488807-1-20
Számlaszám: 10402740-50526678-50841001
Menü
Adószám: 18488807-1-20
Számlaszám: 10402740-50526678-50841001
Az Országos Agarász Egyesület, mint közhasznú tevékenységet folytató civil szervezet, közvetlenül gazdasági tevékenységet nem végez. Agarászat terén egyedülálló kulturális és történelmi tényfeltáró kutatási tevékenységén keresztül megismerteti a magyar agárhoz, az agarászathoz kapcsolódó értékeket, hagyományokat, tisztáz vadászati és az agarászathoz kapcsolódó kérdéseket, történelmi félreértéseket. E kutatómunka, valamint az erre támaszkodó szakmai képviselet révén, tényanyagokra támaszkodva definiálta egyedülálló történelmi vadászkutyafajtánk, a magyar agár használati lehetőségét a 21. században, mely egyúttal biztosítja a fajta – eredeti tenyészcéljának megfelelő – megőrzését is.
Az Országos Agarász Egyesület tevékenysége során együttműködik a tevékenységét érintő vadászati-, ebtenyésztési-, természet- és környezetvédelmi területek képviselőivel, állami, hatósági, valamint egyéb társadalmi, szakmai szervezetekkel. Az agarászatot érintő hatósági szabályozások során – úgymint a 1996. évi LV. törvény, úgynevezett „Vadászati Törvény”, 2015. évi, az agarászatot legalizáló módosítása, a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és vizsgáról szóló 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet, illetve a magyar agár vadászati alkalmassági vizsgafeltételeinek megalkotása során – meghatározó szakmai javaslatot dolgoz ki, észrevételt tesz. A teljes legalizációs folyamat lezárulását követően az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezeteivel együttműködve megvalósítja az agarászok számára szükséges szakmai képzést.
Az Országos Agarász Egyesület évente saját kiadásban megjelenő kiadványai és számos szakmai folyóiratban megjelenő publikációi, valamint áltagosan évi 20-24 rendezvényen való agarász program biztosítása révén aktívan járul hozzá az agarászathoz kapcsolódó ismeretterjesztő, szórakoztató és sport tevékenységekhez, növelve az agarászat népszerűségét és turisztikában, szabadidős sportokban betöltött szerepét.
Alapítás éve: 1835
Újra alapítva: 1991
Az agarászat 1800-as években fokozódó népszerűsége miatt 1835-ben megalakult az „Országos Agarász Egylet”-et (kezdetben így hívták az egyesületet), azzal a céllal, hogy a már meglévő, és a folyamatosan alakuló egyesületek tevékenységét szabályozza és egységes irányelv szerint működtesse. Az egylet megnövekedett munkáját a későbbiekben, mint Országos Agarász Egyesület látta el, majd létrehozta az Agarász Szövetséget.
Bár a II. Világháború után az agarászat tiltott és üldözött tevékenység lett, az Országos Agarász Egyesület jogilag nem szűnt meg, csak szüneteltette tevékenységét, így 1991-ben a még élő, eredeti tagok (Gencsy Tibor, dr. Nagy Endre, Patay Sándor, Patay Árpád, Pintér Sándor, Prutkay János, Szekeres Pál és Szilassy Sándor) részvételével történő újra alapítással az Egyesület jogfolytonossá vált és nyerte el végleges, a mai jogi környezetben élő formáját.
A magyar agár és a vele való vadászat, az agarászat elválaszthatatlan fogalmak. Magyar agár nélkül nem lehet agarászni, agarászat nélkül nem lehet megőrizni nemzeti ebfajtánkat annak eredeti mivoltában és funkcióját megtartva. Az agarászat, mint az egyik legősibb vadászati mód, az egyetemes és a magyar vadászati kultúra értékes, felelevenítésre és megőrzésre méltó része. Az Országos Agarász Egyesület ezt a munkát vállalta magára és végzi elkötelezetten már több mint 180 éve, hol kedvezőbb – hol kedvezőtlenebb társadalmi, gazdasági és politikai környezetben.
Bár a Kárpát-medencében már a római korban is tartottak agarakat, ahogy azt az egykoron itt élt avar, germán, alán, jazig népek sírleleteiben talált agár-szerű ebek csontjai bizonyítják, azonban a klasszikus agarászat, díjagarászat elterjedése az 1800-as évekre tehető. Ekkor alakultak ki hazánkban azok a világon egyedülálló agárvadászati szokások, melyek a magyar kinológia legrégebben kimunkált és a hagyományokban legmélyebben gyökerező részét képezik.
Ábrányi Lajos: Szabolcsi agarásztársaság a vajai agárversenyen.
Forrás: Dr. Patay Géza-Imrei Ferenc-Keresztes János-Agarász arcképvázlatok OAE kiadványa 2020
A sorra alakuló helyi agarász egyesületek munkáját az 1835-ben alapított Országos Agarász Egylet fogta össze, hogy szabályozott keretek között sporttá nemesítsék ezt a vadászati módot. Ezek a „díj agarászatok” a társasági élet kiemelkedő eseményeinek számítottak, az agarász életről rendszeresen beszámoltak a korabeli sajtó társasági lapjai, később szaklapok, az Agarász Értesítő és az egyesület gondozásában megjelenő Országos Agár Törzskönyv is.
Az agarász egyesület hangolta össze a tenyésztői munkát is. Az idők folyamán egyre nagyobb részletezéssel kezdték leírni a magyar agár küllemi és tulajdonságbeli adottságait (Magyar agár a történelmi fajtaleírások tükrében 2016 OAE kiadvány)míg került kiadásra a magyar agár fellelhető legrégibb, 1904-es fajtaleírása (Magyar Telivér kutyafajtákat Tenyésztők Szövetségének orgánuma; Ebtenyésztés, Budapest 1904, Franklin társulat, Magyar Irod. és könyvnyomda) mely 140 pontos objektív küllembírálat és együttes teljesítményérékelés révén biztosította, hogy a tradicionális magyar agár megőrizze értékes mentális tulajdonságait, szilárd szervezetét és kiváló munkakészségét. Ez a leírás volt az alapja az első, FCI (Fédération Cynologique Internationale – Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által jóváhagyott, 240/1966-os lajstromszámú magyar agár standardnak, melyet Patay Sándor, az Országos Agarász Egyesület tagja írt
Egyesületünk tenyésztői a mai napig ez alapján tenyésztik és mérettetik meg agaraikat, ez tette lehetővé a II. Világháború után a kihalás szélére sodort fajta megőrzését és átmentését a 21. századba.
Napjainkban az Országos Agarász Egyesület azon munkálkodik, hogy ez a nagy múltú magyar kutyafajta újra visszanyerje méltó rangját a vadászkutyák között és az emberek társadalmában, az agarászat pedig a vadászati kultúra részeként újra elismerést nyerjen, hagyományait minél szélesebb körben megismertessük és megőrizzük a jövő generációja számára.
A magyar agár – hasonlóan a II. Világháborút követő időszakban történelmileg azonos sorsú erdélyi kopóhoz – a kilenc magyar vadász és pásztorkutya fajta közül az egyik legalacsonyabb egyedszámú fajta. Az 1945 utáni sajátos magyar társadalmi viszonyok révén, mint az arisztokrácia „úri maradványa”, a magyar agár és a vele való vadászat 1948-tól tiltott, üldözött tevékenységgé vált, a fajtát pedig csaknem a kihalás szélére sodorták. Csupán az agarászat néhány lelkes és elkötelezett hívének rejtve végzett tevékenysége révén menekült meg, hogy a törvényi szigor enyhülésével a hatvanas évektől – néhány fennmaradt egyed révén – újra felfedezésre kerülhessen. Az Egyesület, valamint tagjainak kitartó szakmai munkája révén érhettünk el oda, hogy a II. Világháborút követően ez a kiirtandó fajta lassan visszatérhetett előbb a magyar kinológia, majd a vadászat színpadára.
Az Országos Agarász Egyesület, fennállásának több, mint 180 éve alatt hiteles keretet adott a hagyományos agarászatnak és a tradicionális vadászó magyar agár tenyésztésnek. Újjá alapítása óta végzett szakmai tevékenységét pedig olyan mérföldkövek jelzik, mint a magyar agár vadászebként szerepeltetése az 1996-os Vadászati Törvényben, valamint a magyar agár veszélyeztetetté nyilvánítása 2004-ben és a Kárpát-medencében kialakult vadászó magyar agár 1904-es fajta leírása alapján való tenyésztése és ennek a tradicionális típusnak a 21. századba való átmentése. Kétség kívül az egyik legkomolyabb elismerés, hogy kitartó egyeztetések eredményeként 2015. november 17-én a Magyar Parlament elé kerülhetett az új, CLXXXIII. számú Vadászati Törvény, melynek elfogadásával újra lehetőség nyílt vadászni Magyarországon magyar agárral (agarász és VAV vizsga megléte esetén). Ezzel Egyesületünk segített megteremteni az egyetlen lehetőséget nemzeti kincsünk, a magyar agár, e ritka és különleges agárfajta egészségben és mentális tulajdonságaiban való megőrzésére, megmentésére és vadászati, agarászati hagyományaink ápolására.
Kitüntetésnek érezzük, hogy egyedüli kutyás szervezetként képviselhettük az agarászatot a 2021. évi „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon a hagyományos vadászati módok pavilonjában.
Munkánk jelentős állomásának számít, hogy 2019-ben megszületett a magyar agarak vadászati alkalmassági vizsgáztatásának feltételrendszere, 2020-ban az agarász képzés és vizsgáztatás keretrendszerének véglegesítésével, majd a 19/2022.(VII. 29.) AM rendelet megjelenésével végleg elhárult az utolsó akadály is az agarászat legalizálása elől. Ezen jogalkotói folyamatok előkészítésében, szakmai véleményezésében egyesületünk kitartóan és döntő módon résztvett. A jogalkotási folyamat lezárultával az első adandó alkalommal, 2022.12.10-én megtartottuk az első legális agarászatot Füzesgyarmaton.
Az Országos Agarász Egyesület tevékenységének deklarált céljai:
Az Országos Agarász Egyesület Alapszabálya szerinti tevékenységei:
Az agarászat 1948-as jogi betiltása után létfontosságú, hogy társadalom és az érdeklődők ne tévhitek alapján ítéljék meg ezt a magyar vadászkutya fajtát, illetve a vele gyakorolt nemes sportot, hanem megfelelő ismeretek birtokában méltó helyére kerüljön a vadászati kultúra tárában. Törekedni kell annak a ténynek a megismertetésére, hogy az agarászat elsődleges szerepe nem a zsákmányejtés, hanem az értékek megőrzése és a teljesítményértékelés, mert ez a vadászó magyar agár megőrzésének kulcsa.
Mindezek elérésének érdekében kiemelt szakmai feladat azoknak a csatornáknak, fórumoknak, lehetőségeknek, megjelenési alkalmaknak a beazonosítása és kiaknázása, melyek lehetőséget biztosítanak a magyar agár, mint magyar vadászkutya fajta, illetve a vele való agarászat megismertetésére, népszerűsítésére, különösen kiemelve a vadászó magyar agár szerepének fontosságát, mint kulturális örökségünket.
Az Országos Agarász Egyesület ismeretterjesztő tevékenysége során klasszikus elemeket is alkalmazva, de a mai kor szellemében, a modern technikai lehetőségek felhasználásával szólítja meg az érdeklődőket és szeretteti meg a fiatalabb nemzedékekkel az agarászaton, illetve a magyar agár fajta megőrzésén keresztül a felelős állattartást és a természet tiszteletét.
Az Országos Agarász Egyesület, a magyarországi civil szervezetekhez hasonlóan, alkalmazott nélkül, a tagok és a vezetőség önkéntes munkájának segítségével folytatja tevékenységeit.
Az Egyesületen belül önkéntes alapon elvégzett feladatok biztosítják az alábbiakat:
Vállaljuk az agarászat történelmével, hagyományaival, lehetőségeivel, magyar agár tartásával, tenyésztésével kapcsolatos szakmai előadások megtartását.
Az agarak futtatását szakmai kommentár kíséri a látottakról, a magyar agár tulajdonságairól. A futtatásra rendelkezésre álló terület nagyságától függően a nézők fél óra alatt körülbelül 10 futamot láthatnak. Lehetőség van olyan hagyományos agarász kellékek kipróbálására is, mint például az ún. „füzér”.
A látogatók rendezvénysátrunknál további ismereteket szerezhetnek a tradicionális vadászó magyar agárról és az agarászatról, szívesen állunk az érdeklődők rendelkezésére részletesebb, további kérdéseikkel kapcsolatban. Gyerekeknek lehetősége van az agarak simogatására, sétáltatására, egy kis barátkozásra ezzel a rendkívül kellemes társasági kutyafajtával.
Az agarak kiváló választásnak bizonyulnak vadászathoz, mivel rendkívül gyorsak és kitartóak. Ezáltal képesek a futó vadakat hatékonyan üldözni és elfogni. Emellett az agarak rendkívül intelligensek és könnyen taníthatók, így képesek együttműködni a vadászokkal, és pontosan követni a parancsokat a vadászat során.
Az agarak felhasználása vadkár elhárítására számos előnnyel jár. Ezek a kutyák nemcsak rendkívül gyorsak és kitartóak, hanem kiválóan irányíthatók is, így hatékony segítséget nyújtanak a vadak elűzésében és a károk minimalizálásában. A nagyfokú intelligenciájuknak köszönhetően pedig rugalmasan alkalmazkodnak a változó vadászati körülményekhez is.
Az Országos Agarász Egyesület, mint az egyik legrégebbi magyarországi civil szervezet, 1835. évi alapítása óta a tradicionális magyar agár, illetve az agarászat fennmaradásáért tevékenykedik.